Durst György 15 év után távozik a Duna Műhely éléről. Az új vezető személye még nem ismert – áll a Duna Műhely egykori vezetőjének többekhez eljuttatott levelében.
„Mint arról nemrég értesültem, a Duna Televízió vezetése a Duna Műhely működtetését a továbbiakban mással képzeli el. Talán nem szerénytelenség, ha azt írom, hogy a Duna Műhely – az öt évvel később indult Inforg Stúdióval együtt – a fiatal magyar filmesek számára olyan lehetőségeket kínált, amely a hajdani Balázs Béla Stúdióhoz mérhető" – írja Durst, aki korábban a Balázs Béla Stúdió titkára is volt.
1995-ben alakult meg a Duna Műhely, a Duna Televízió alkotóműhelye. A Műhely különös figyelmet fordított a határon kívül élő, magyar nyelven filmet készíteni szándékozó tehetségek felkutatására, terveik gondozására. A Duna Műhely első komoly sikerét Iványi Marcell Szél című filmjével aratta, a Cannes-i Fesztivál Arany Pálma díját nyerte 1996-ban. Rövid-és egészestés játékfilmek, kísérleti-és dokumentumfilmek egyaránt készülnek a Műhelyben, számos sikert hozva a Duna Televíziónak, egyúttal a magyar filmszakmának. A Duna Műhely közreműködésével készült Mészáros Péter Eső után című rövidfilmje, amely 2002-ben nyerte el a Cannes-i fesztivál Arany Pálma díját, de részt vett Kenyeres Bálint Before Dawn című filmjében is, amely 2006-ban elnyerte a legjobb európai rövidfilm díját. Közel 200 film, kísérletek és kiforrott alkotások, koprodukciók, fesztiválsikerek, képek és dokumentumok, kapcsolatok, barátságok és szerelmek alkotják a Duna Műhely 15 évének leltárát. „Köszönet Sára Sándornak, hogy létrehozta, Pekár Istvánnak, hogy megtartotta, és Cselényi Lászlónak, hogy működését támogatja." – állt a 15 éves évfordulóra készült kiadványban.
Durst György producer a Balázs Béla Stúdióból indult 1974-ben, 1995-ben lett a Duna Műhely vezető producere. Később a MEDIAWAVE Alapítvány kuratóriumának elnöke, majd a Duna Televízió dramaturgiai vezetője lett. 2010 óta tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriumának.
Ahogy a művészetekben általában, úgy a filmművészetben is az utóbbi húsz évben már nagyon ritkán történik bármi említésre méltó. Míg a 60-70-80-as években még a gyenge dolgok is érdekesek voltak valamiért, mostanra már a tehetséges produkciók is érdektelenek. A Duna Műhely teljesítménye is inkább emlékeztetett egy vidéki amatőrfilmklub teljesítményére mint a BBS akár legrosszabb pillanataira. Ezért persze nem Durst György a felelős - az idő járt el a művészet felett. (Ahogy látom a kortárs művészet átment az autonóm esztétikum szférájából az időhöz kötött közkedveltség - azaz a divat - abszolút súlytalan dimenziójába.)
VálaszTörlésIgen, van valami ilyesmi...a történet fontosabb, mint a gondolat, vagy fordítva?
VálaszTörlésNem is tudom, minek dolgozunk egyáltalán?
Félreértés ne essék, a művészet általános eljelentéktelenedését önmagához képest én az újabb nemzedékek kortárs művészetére értettem elsősorban (pl. a Duna Műhely produkcióira). A zsenik esetében viszont tök mindegy, hogy milyen évszámot írnak egyátalán, s a 60-70-80-as évekből "ittmaradt" jelentékeny művészek mindegyike sem rohadt le törvényszerűen annyira, mint pl. Jancsó Miklós.... A nemrégiben koncertező Trabant-Balaton formációnál is érzékelhető volt az a hatalmas erő, amit a maiakból hiányolok, de a Rolling Stones is mostanában futja a legjobb formáját tán.
VálaszTörlés