2010. december 1., szerda

Charles Bukovski








Egy újabb ágy

egy újabb ágy
egy újabb nő

még több függöny
egy újabb fürdőszoba
egy újabb konyha

újabb szemek
újabb frizura
újabb lábujjak.

mindenki csak bámul.
örökös szemlélődés.

az ágyban heverészel
ő pedig öltözködik, munkába készül
azt kérded magadtól, mi a fene történhetett
az előbbivel és az azelőttivel...
minden olyan kényelmes -
a szeretkezés
az együttalvás
a gyengéd cirógatás...
amikor elmegy
felkelsz, a fürdőszobába mész
minden olyan intim és különös.
visszabotorkálsz az ágyba
még egy órát alszol.

amikor eltávozol, szomorú vagy
de látni fogod majd úgyis
vajon szép lesz-e a viszontlátás.

elhajtasz a tengerpartig és ott
üldögélsz a kocsiban délig

- egy újabb ágy, újabb fülek,
újabb orca, másik ajak,

másik papucsok, másik ruhák,
színek, ajtók, telefonszámok.

egykoron elég erős voltál, hogy egyedül élj.
de így hatvanhoz közeledve
érzelmesebb is lehetnél.


beindítod a kocsit és
arra gondolsz, felhívod Jeanie-t
ha visszaérsz a városba
nem láttad péntek óta.


Vers 43. születésnapomra

egy kriptaszerű szobában
végzem majd egyedül
cigaretta és bor nélkül -
csak egy villanyégő
és egy pocak
őszülő halánték
és némi elégedettség
hogy van tető a fejem a felett.

...reggelente mindenki
elhagyja a házat
rohan dolgozni:
bírók, favágók, vízvezetékszerelők,
orvosok,
újságkihordók, rendőrök,
borbélyok, autómosók,
fogorvosok, virágárusok,
pincérnők, szakácsok,
taxisofőrök...

te pedig a fal felé fordulsz
hogy a nap inkább
a derekad melegítse
és ne süssön
a szemedbe

Fenyvesi Ottó versfordításai